még iffiusagokban vettek volt magokhoz. ámbár ugy történik hogy meg térnek, de nehezen. és ki mondhatatlan munkával. az Isten kegyelminek csuda tételivel. vigyáz fiam hogy el kerüllyed ezt az irtoztato veszedelmet. igyekezed azt meg elözni, vagy ha abban. vagy, azt leg hamaréb el hadni.
K. honnét vagyon, az az, nagy akadály?
F. Az. három dologtól jö. elöször. az meg rögzöt rosz szokásnak. ki mondhatatlan erejétöl, és hatalmátol, az mely gyükeret vetvén egyszer benned, igen nehéz azt azután ki irtani, mert abban minden szokások meg egyeznek egymásal. igen sokáig tartanak. és nehéz öket el veszteni. de azok közöt, az. a leg roszabik, az mellyik leg inkáb hozád ragad. és leg nehezeb meg változtatni. mivel az meg romlot természetnek. sokal nehezeb az jora adni magát. mint sem roszat mivelni, azért mondgya az sz. irás. hogy az gonoszok nehezen térnek meg, és az eszteleneknek száma véghetetlen. * .
Az rosz szokások közöt. leg erösebek azok., és leg nehezeb is el hadni azokot. az mellyeket iffiu korunkban veszünk magunkhoz. mert mint hogy eszközei az hajlandoságok az rosz erkölcsnek. hogy ha azokot idején korán meg nem zabolázák az jó erkölcs által, azok nevekednek az idövel, és nevekedvén. az rosz erkölcsöt is szaporittyák. és minden nap uj eröt is adnak néki, ugy annyira, hogy végtire meg nem lehet gyözni. az szent irás elönkben adgya, micsoda ereje vagyon az rosz szokásnak., az hamisaknak meg töltetnek csonttyai, iffiuságának rosz erkölcseivel. és azok koporsojokban is. vélek lésznek * az az. hogy az iffiuságban vet rosz erkölcsök, és hajlandoságok, olly erösen meg gyükereznek az lélekben. hogy egész éltiben meg érzi. és csak az elettel végzödnek el, az mint minden nap láttyuk.
(IV. Az Iffiaknak kalauzza: 418)